„Nem értékteleníti el a tudást, hanem hatalmas távlatokat nyit a pedagógus és a diák számára” – így jellemzi a mesterséges intelligencia szerepét Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország Oktatási Üzletágának vezetője. A jövő iskoláiban majd beszélgethetünk a tankönyvekkel és a tanároknak avatárjai lesznek.
Az egyik dunántúli iskolában két évet vártak arra, hogy a laptopokat végre kioszthassák a diákoknak, de addigra az eszközök használhatatlanná váltak. A tankerületek utasítása miatt a gépeket bontatlanul kellett őrizni, így az akkumulátorok tönkrementek, miközben a digitalizációs program célja az oktatás fejlesztése lett volna.
Az oktatást is befolyásolhatja a magas vízállás és az áradások.
A tankerületi iskolákban 67%, az egyházi iskolákban 51% az öt évnél idősebb számítógépek aránya.
Azt írják, az iskola célja a digitális kultúra helyes használatára nevelés, nem pedig a tiltás.
Tankockák, Wordwall, Redmenta, Excel vagy Adobe Acrobat – csak néhány azon digitális platformok közül, amik segíthetik a diákokat a tananyag elsajátításában. Arról nem is beszélve, hogyha órán vagy a leckeírásnál kerülnek elő, akkor teljesen más kompetenciát fejlesztenek, mint a hagyományos módszerek.
A felület segítségével a magyar népművészet és a táncházmozgalom eredményei láthatóvá és elérhetővé válhatnak bárki számára.
2022-ben 120 ezer, 2023-ban pedig 140 ezer laptop került kiosztásra ingyenesen az iskolákban, amelyeket a tanárok és diákok kaptak meg. Emellett tovább bővült az NKP digitális oktatási tartalma.
A magyar szülők 70 százaléka nem támogatja a papíralapú oktatás teljes megszűnését, bár sokak szerint mégis ez lesz a jövő.
Több könyvre, kézírásra és kevesebb digitális eszközre van szükség a közoktatásban a kormány szerint.
Amit még nem kapott meg az ország, de a kormány már tavaly év végére elköltötte az ötödét.
Hortobágyi Ágoston digitális stratéga szerint a fiatalkorúak fele napi 4 óránál is többet netezik, miközben vírusként terjed az online zaklatás, a figyelemzavar és az önsértés.
25, 30 vagy éppen 42 - a topgimnáziumokból iskolánként egy kisebb osztálynyi diák inkább külföldre megy egyetemre – derült ki a HVG 2026-os középiskolai kiadványából. Mutatjuk, melyik középiskolákból került be a legtöbb diák a külföldi felsőoktatásba a legjobb 100 középiskolából.
